Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám.
Nincs szívem, se barátom,
se életem, csak halálom.
Lelkem már csak üres rekesz,
se bánat, se szeretet.
Húsz esztendőm fájdalom,
húsz esztendőm eldobom.
Hogyha nem kell senkinek,
akkor az ördög veszi meg.
Üres szívvel megszökök,
nyakamra csomót kötök.
Halottként majd szeretnek,
így zokogva temetnek.
De halált hozó fű terem,
érzéketlen szívemen.
